Tisztelettel köszönöm , hogy az Agroinform.hu Magyarország mezőgazdasági portálja szakértői véleményt kért tőlem, mint agràr pályázatírótól a 2023. évben megjelent KAP agrár-és vidékfejlesztési támogatásokról. Teljes cikka bejegyzésben olvasható.
Az Agroinform.hu mezőgazdasági platformot biztosít az üzletkötéseknek, a közösségi információcserének, és a tájékozottsághoz szükséges szakmai cikkeknek és híreknek A mezőgazdasággal foglalkozó döntéshozókat olyan információkkal segíteni, amelyek fejlesztik a fenntartható és versenyképes mezőgazdasági termeléshez szükséges tudásukat
Önök is legyenek naprakészek, olvassák a híreket.
A korábbi évek gyakorlatát figyelembe véve a mai pályázati kiírásokon csak sokkal pontosabb, precízebb pályázatokkal lehet sikert elérni.
Ez a pályázótól nagyobb odafigyelést és megalapozottabb koncepciót, a pályázatírótól pedig szerteágazó munkakapcsolatokat, alapos felkészültséget, sokrétű tájékozottságot és nagyfokú precizitást követel meg. Dr. Barancsi Ágnes agrármérnököt, NAK szaktanácsadót és nem utolsósorban agrár pályázatíró szakembert kérdeztük az elmúlt hónapok tapasztalatairól.
– Manapság nagyon fontos, hogy a pályázatíró ismerje az agrárszaknyelvet és kifejezetten ebben a világban gondolkodjon – szögezte le. – Hiszen teljesen más egy GINOP, DIMOP pályázat megírása, más a beadási felület, másfajta gondolkodást igényel, mint egy agrár-és vidékfejlesztési pályázati anyag összeállítása. Nagyon nehéz „ugrálni” a pályázatok között. Megítélésem szerint amikor valaki pályázatírót választ, fontos szempont a kiszemelt szakmai kompetenciáinak megismerése. Célszerű olyat tanácsadót választani, aki javarészt agrárpályázatokkal foglalkozik. A 2014-2020-as pályázati időszakhoz viszonyítva bátran kijelenthetem, hogy jelenleg sokkal nehezebb a dolgunk.
– Például megváltozott a jogszabályi háttér, megváltozott az online benyújtó felület. Ezen új ismereteket, összefüggéseket mind-mind el kell sajátítanunk – folytatta. – Sokkal bonyolultabb és sokrétűbb a feladat. Alapjaiban véve ezt megértem, mert az EU-s számonkérés is szigorúbb. Kardinális kérdés tehát, hogy a bejövő EU-s forrásokat hogyan kezeli hazánk és hogyan pályáztatják ki. Azt gondolom, ezt így is kell csinálni, hogy ne maradjanak elvarratlan szálak és ne nyújtsunk támadási felületet az EU-nak. Leszögezhetjük azt is, hogy már a jogszabályok értelmezése is nagy kihívás elé állítja a pályázati rendszer valamennyi szereplőjét.
A szakember hangsúlyozta, hogy kifejezetten nehezen és lassan tudnak haladni egy-egy pályázat előkészítésével. Amikor az adott kérdéskör értelmezése nem egyértelmű, sok esetben kell az illetékesektől állásfoglalást kérni. Ráadásul ha a gazdák számára éppen szezon van – mint most is – nem feltétlenül tudják rövid idő alatt beszerezni a szükséges hivatalos dokumentumokat.
– Jelen időszakkal párhuzamosan még tart a 2014-2020-as ciklus megnyert pályázatainak a menedzselése is, ami további plusz kihívást jelent a pályázatírók számára – árulta el. – Sajnos, a 2014-2020-as ciklusban elnyert pályázatok esetében több ízben érkezik a megvalósítás során hiánypótlás. Nekünk, pályázatíróknak nagy segítség lenne, ha például részletesebb listát kaphatnánk az elvárt dokumentumokról, vagy a gyakori hiányosságokról. Van olyan ügyfelünk, akinek már a harmadik körös hiánypótlás-kiegészítést, tisztázó kérdést kell teljesítenie.
Dr. Barancsi Ágnes a következő fontos tanácsot adta: a gazdáknak arra mindenképp fel kell készülni arra, hogy a pályázatírói szakma rendkívüli módon felhígult. Amikor kiderült, hogy jelentős hazai és EU-s forrás érkezik a mezőgazdaságba, gombamód megszaporodtak az „állítólagos” pályázatírással foglalkozó vállalkozások. Ezen cégeknek nem ismert a múltjuk, nincs átlátható platformjuk, nem rendelkeznek például honlappal és még sorolhatnánk. Ez az egyik probléma. A másik, hogy a gazdáknál sincs meg feltétlen az a tudás, hogy mi alapján kellene szűrniük az önjelölt pályázatírókat.
– Egyre több olyan esetről tudok, amikor magát pályázatírónak nevező személy csak benyújtja az anyagokat, de a menedzselés időszakában már nem fogja a gazda kezét, nem segíti, nem informálja fontos tudnivalókról. Így aztán megesik, hogy a pályázatíró nem vállal felelősséget a munkájáért és a projekt végén a nyertesnek vissza kell fizetnie az elnyert pályázati támogatást– hallhattuk az agrármérnök szakembertől. – Azt tudom tanácsolni, a gazda keressen a neten olyan csoportokat, közösségi oldalakat, ahol az őt érdeklő pályázatokról esik szó. Ezekben jó eséllyel talál kiemelt pályázatírókat is, akiket szívesen ajánlanak a gazdatársak. Velük érdemes konzultálni és meggyőződni a szakértelmükről. Az a pályázatíró, aki nem hajlandó találkozni a pályázóval, csak telefonon/online tartja a kapcsolatot, meggyőződésem szerint nem tud jó, gazdaságra fókuszált üzleti tervet írni, menedzselni.
Dr. Barancsi Ágnes arra is felhívta a figyelmet: szeptember 17-én nyíltak meg a komplex élelmiszeripari fejlesztéseket célzó pályázati kiírások. Az első szakasz szeptember hónap végén zárul. A második kör a remények szerint október elején nyílik meg és október közepéig nyitva is marad. Nyitott a díszkertészeti kisvállalkozások számára kiírt és a kertészeti ültetvényes pályázat. Szintén szeptember 17-én nyílt meg a kis (max. 200 millió forint támogatási összeg) ÁTK (állattartó telepek fejlesztése) kiírás és hamarosan nyílik a nagy (max. 5 milliárd Ft támogatási összeg) is. A tervezett menetrendet a kap.gov.hu oldalon lehet nyomon követni.
forrás: 2024. szeptember 18., szerda 9:08:00 / Agroinform.hu / Horváth Attila